Információs szám
06203780269
  • Céginformáció
  • Székhely
    1149 Budapest, Egressy út 77.

  • Levelezési cím
    1149 Budapest, Egressy út 77.

  • Telefon
    2520688

  • Fax
    3643065

  • E-mail
    alkusz@mkfe.hu

  • Ügyvezető
    Gergely László

  • Adószám
    13348816-2-42

  • Cégjegyzékszám
    01-09-730679


Vagyonbiztosítás
Utolsó módosítás: 2016.08.23

A vagyonbiztosítás olyan biztosítás, amelynek tárgya valamely vagyontárgy, vagyoncsoport vagy vagyoni érdek ( pl. jog, felelősség ) véletlen károsító eseményből származó kárának megtérítése. Az elhatárolás tehát a biztosítás tárgya szerint történik.
A Ptk. szabályozza, hogy ki lehet vagyonbiztosítási szerződés szerződője:
548. § Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.

A vagyonbiztosításokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

  • a biztosított veszélynemek szerint (tűz, jég, baleset, emberi, természeti eredetű)
  • a biztosítás tárgya, objektuma szerint (vagyontárgy, vagyoni érdek, jog, felelősség)
  • a biztosított személyek jellege szerint (magánszemélyek, vállalkozók, önkormányzatok…)
  • szolgáltatásuk szerint (limitált szolgáltatású és korlátlan fedezetű biztosítások)
  • a szolgáltatás jellege szerint (pénzben, természetben)
  • kötelező, önkéntes

A vagyonbiztosítási szerződés jellegzetességei

A szerződés alanyai: biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett.

A vagyonbiztosítás meghatározásánál már említettük az egyik fő jellegzetességet, hogy vagyonbiztosítást csak a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy köthet, illetve csak ilyen személy javára köthetnek.

Biztosítási összeg: az az összeg, amely a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztével beálló teljesítési kötelezettségének rendszerint felső határát jelenti.

A biztosított vagyontárgy, illetve vagyoni érdek értékének meghatározása során a gyakorlatban számos értékfogalommal találkozhatunk:

  • valóságos érték
  • forgalmi érték (közvetlenül a csereértékhez kapcsolódik, figyelembe veszi az értékelés időszakában a kereslet-kínálat értékmódosító hatásait is.)
  • káridőponti érték (a vagyontárgynak a kár időpontjában fennálló, használtsági fokának megfelelő érték)
  • új érték  (az új állapotban lévő vagyontárgyak beszerzési ára)
  • várható érték   (valaminek a jövőbeli értéke (pl. várható termelői ár)

A Ptk. 549. § (1) értelmében a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. azaz tilos a túlbiztosítás. Konkrétan a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis és a díjat ennek megfelelően le kell szállítani, valamint a szolgáltatást is a valóságos értékre korlátozza. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy az új értéken történő biztosítás nem minősül túlbiztosításnak.

549. § (1) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani.

Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg kisebb, mint a biztosítási (valóságos) érték. Ebben az esetben a biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Ez az arány az esetlegesen felmerülő kárenyhítési költségekre is vonatkozik.

553. § (2) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

A vagyonbiztosítás sajátosságai (kárbiztosítás; teljes és részérték biztosítások jellemzői)

A vagyonbiztosítás a kárbiztosítások klasszikus alkalmazási területe. A biztosítási összeg tehát nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét, felső korlátot jelent a kártérítésben. Másrészről pedig a kártérítés nem haladhatja meg a bekövetkezett károsodás értékét, azaz a biztosítás nem szolgálhat gazdagodást. Kivétel ez alól az új értéken történő biztosítás, amikor bizonyos, jól körülhatárolható vagyontárgyakat kis mértékű (10-20%-os) avulásukig a biztosító új értéken téríti. (pl.: új érték casco 1-2 éves korig)

A vagyonbiztosításban a kockázatok viselése tekintetében kiinduló pont lehet a biztosítási összeg és a fedezet egymáshoz való viszonya, azaz, hogy a bekövetkezett kárt milyen arányban téríti meg a biztosító. Ennek eredményeképpen beszélhetünk:

  • teljes érték biztosításról (értékkorlátozás nélkül, vagy limittel)  a biztosítási fedezet mindig a teljes értékre szól, alul és túlbiztosítás is lehetséges.
  • első kockázati (abszolút premier risk)  azokon a területeken alkalmazzák, ahol jellemző a totálkár, vagy a bekövetkező kárt nehéz előre becsülni.  A biztosító minden kárt megtérít addig, amíg a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási összeget a keletkezett kár összege el nem éri.
  • hányadrész (relatív premier risk)  akkor alkalmazzák, ha a totálkár közel kizárt (pl.: nagy raktárkészlet betöréskárra)  A teljes érték a biztosítási főösszeg, azonban ennek csak meghatározott hányadáig kötik ki a kártérítés felső határát.

A vagyonbiztosítási védelem terjedelme, kárviselési formák, önrészek típusai

A vagyonbiztosítás, mint már említettük kárbiztosítás. A kárbiztosítás célja a konkrét szükséglet kielégítése, a biztosító teljesítésének alapja mindig a tényleges kár. A biztosítási védelem az alábbiakra terjedhet ki:

  • felmerült kár:   az az érték, amellyel a károsult vagyona a károsulás (károkozás) következtében csökken
  • indokolt kiadás:  amely a károsodással, annak következményeinek csökkentésével, majd ezek megszüntetésével kapcsolatban a veszélyviselő részéről kiadásként állt elő, ami szintén csökkentette a károsult vagyonát
  • elmaradt jövedelem: az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna akkor, ha a káresemény nem következik be
  • nem vagyoni károk:  a felelősségbiztosítással összefüggésben egzaktul ki nem számítható, pl. pszichikai, vagy fizikai sérülésekből adódó     károsodás

A kártérítések típusai.

  • Helyreállítási érték
  • Totálkáron a gazdaságossági szempontok figyelembe vételével, a vagyontárgy teljes cseréjével történő pótlást értjük.
  • Javítási költségen: a nem teljes cserével, gazdaságosan javítható, az eredeti műszaki állapotnak megfelelő helyreállítás pénzben kifejezett költségét érjük. (ide tartozik a vagyontárgy szükséges szállításával, takarításával, állapotfelmérésével kapcsolatos költség is.)
  • Várható érték (előgondoskodás) Várható érték alatt valaminek a jövőbeni értékét, vagyis olyan gyors és meghatározott időre korlátozható értéknövekedést értünk, amely érték elérésének időpontja és mértéke előre meghatározható. ( pl.: készletnövekedés, beruházás befejezés)
  • Új érték: Új értéken a biztosításban a vagyontárgy meghatározott időpontbeli –káridőponti- új állapotban való beszerzési árát, vagy újra-bekerülési költségét, vagy újraelőállítási költségét értjük. (Az új értéket a ténylegesen károsult vagyontárgy értékére vonatkoztatjuk és nem a helyette beszerezhetőére!)

A kártérítés mértékét korlátozni lehet. A felső korlátokat már említettük, az tehát a biztosítási összeg. Egyfajta „alulról” történő korlátozás az önrészesedés kikötése. Az önrészesedés alkalmazásának egyik célja hogy a kisösszegű, ún. bagatell károk térítését a biztosítási rendszerből kizárja. A másik cél pedig a kármegelőzés elősegítése, azaz a morális kockázat mérséklése azzal, hogy a tényleges kár mértékét magának a károsultnak is kell viselnie.

Ezen célokhoz mintegy igazodva az önrészeknek két típusa van.

  • Feltételes (integrál) önrész.  Ebben az esetben a biztosító nem téríti meg az önrész összege alatti károkat. Ha azonban a bekövetkezett kár     meghaladja az önrész összegét, akkor a teljes kárt megfizeti a biztosító.
  • Levonásos (abszolút) önrész.   Ebben az esetben az önrész összegét minden kárból levonják. Mértéke abszolút összegben és százalékban is     megállapítható attól függően, hogy melyik megoldással eredményesebb a kármegelőzés és a bagatell károk kizárása

A vagyonbiztosítási kockázatok jellemzői:

  • nem feltétlenül romlanak
  • a káralakulás ingadozó, nehezen jósolható
  • a kockázat ( így a kockázatvállalás is ) jellemzően rövid, vagy középtávú
  • a kockázat relatív ( a bekövetkezés ténye, ideje, a kár mértéke bizonytalan)

A vagyonbiztosítások alapvető módozatait meghatározhatjuk az előforduló biztosítási események számbavételével. (Lényegében az ágazati besorolást vehetjük alapul a betegség és balesetbiztosítások kivételével):

  • Tűzbiztosítási esemény
  • Robbanásbiztosítási esemény
  • Villámcsapásbiztosítási esemény
  • Földrengésbiztosítási esemény
  • Földcsuszamlásbiztosítási esemény
  • Kő és földomlásbiztosítási esemény
  • Üregbeomlásbiztosítási esemény
  • Szélviharbiztosítási esemény
  • Felhőszakadásból eredő elöntés biztosítási esemény
  • Árvízbiztosítási esemény
  • Belvízbiztosítási esemény
  • Hónyomásbiztosítási esemény
  • Jégbiztosítási esemény
  • Fagybiztosítási esemény
  • Törésbiztosítási esemény
  • Betöréses lopásbiztosítási esemény
  • Rablásbiztosítási esemény
  • Jogtalan behatolás, rongálás biztosítási esemény
  • Vezetékből kiömlő víz, stb. károkozással kapcsolatos biztosítási esemény
  • Hitelbiztosítási esemény
  • Felelősségbiztosítási esemény

A fenti felsorolás persze nem teljes. A gyakorlatban a konkrét biztosítási szerződések egy része alap és kiegészítő kockázatokra, vagy minden kockázatra (all risks) nyújtanak fedezetet. A lényeges különbözőség a biztosítási feltételek meghatározásában van. Az alap és kiegészítő kockázatokra szóló biztosítások feltételei felsorolják az összes fedezetben lévő kockázatot, míg az all risks biztosítás minden kockázatot magába foglal. Ha mégis van olyan kockázat, amit a biztosító nem vállal, akkor azokat a feltétel kizárásokként tünteti fel.

Árajánlat kéréshez vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal az alkusz@mkfe.hu email címen.

Minden jog fenntartva © 2013 MKFE Biztosítási Alkusz Kft
Készítette: SK Trend Kft
Verzió: 1.0.162
Utolsó frissítés: 2018.10.28