Információs szám
06203780269
  • Céginformáció
  • Székhely
    1149 Budapest, Egressy út 77.

  • Levelezési cím
    1149 Budapest, Egressy út 77.

  • Telefon
    2520688

  • Fax
    3643065

  • E-mail
    alkusz@mkfe.hu

  • Ügyvezető
    Nagyné Szabó Tímea

  • Adószám
    13348816-2-42

  • Cégjegyzékszám
    01-09-730679



Utolsó módosítás: 2019.09.18
Baleseti adó
 
Magyarország Országgyűlése a 2018. július 20-i ülésnapján fogadta el az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvényt, amely érintette – egyebek mellett – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés után a szerződéskötésre kötelezettek által fizetendő baleseti adót. A változás értelmében a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések után a szerződéskötésre kötelezettek által fizetendő baleseti adó a törvényben meghatározott időponttól megszűnik, és a jövőben a Biztosító, mint az adó alanya köteles a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a törvényben meghatározott mértékű biztosítási adót fizetni.
 
Mit jelent ez a változás a gyakorlatban?
 
  1. A baleseti adót a határozatlan időtartamra szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a biztosítási szerződés évfordulójáig terjedő időszakra (a teljes biztosítási időszakra) még akkor is meg kell fizetni, ha a biztosítási időszak még a 2019. évet is érinti, azaz 2019-re átnyúlik.
  2. Amennyiben a biztosítási időszak határozott időre szól és a határozott időszak 2019. január 1-jét megelőzően kezdődött és még 2019-ben tart, a 2019-re jutó biztosítási díj utáni baleseti adót – azonos módon a határozatlan időre kötött (szóló) szerződésekkel – meg kell fizetni, még akkor is, ha a határozott időtartam 2019. december 31-ét követően jár le.
  3. Amennyiben a határozott időtartamra kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés 2020-ban vagy azt követően is hatályban marad és a szerződésre kötelezett személy, mint az adó alanya, a baleseti adót a biztosítónak már megfizette, a 2020. január 1-jétől a szerződés megszűnéséig hátralévő időszakra jutó, beszedett baleseti adót a biztosítónak vissza kel fizetnie az adóalany számára a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül 
  4. Ugyanakkor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás utáni biztosítási adófizetési kötelezettséggel összefüggő – 2019. január 1-jén hatályba lépő – rendelkezéseket kell alkalmazni azokra a határozatlan vagy határozott időtartamra kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre, amelyek biztosítási időszaka 2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődik.
  5. Azoknál a határozott időre kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseknél, amelyek időtartama 2019. január 1-jét megelőzően kezdődött és még 2020-ban is tart (lásd a c) alpontot), a biztosítási adókötelezettség csak 2020. január 1-jétől veszi kezdetét.
  6. A díjnemfizetés miatt megszűnt, majd a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 5. § (2)-(3) bekezdése alapján „visszakötött” szerződés megkötésekor, amennyiben a visszakötött szerződés legkésőbb 2018. december 31-ig megszűnik, vagy amelyek időtartama 2019. január 1-jét megelőzően kezdődött és megszűnése 2019. év valamelyik napjára, de legkésőbb 2019. december 30-ra esik, a biztosítónak mind a biztosítási díj, mind a türelmi időre járó díj után baleseti adót kell megállapítani, amelyet a szerződéskötésre kötelezett adóalanynak meg kell fizetnie.
  7. Amennyiben a szerződő 2018. december 31-ét követően úgy köt új szerződést a biztosítóval, hogy a 2018. december 31-e előtti időszak vonatkozásában fedezetlenség állapítható meg, a biztosító köteles a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat megállapítani, és a fedezetlenségi díj 2019. január 1-jét megelőző időszakra jutó részére köteles a biztosított terhére baleseti adót is megállapítani.
 
Díjnemfizetés
 
  1.  Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. 
  2. Abban az esetben, ha a szerződés a fenti módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a szerződő fél a korábban esedékessé vált biztosítási díjat a kockázatviselés helyreállítására irányuló kérelmével egyidejűen egy összegben a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti.
 
  1. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
 
Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését.
 
A 2019. évre érvényes fedezetlenségi díjak

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.
A Gfbt. az „elmaradt díj” fogalom helyett 2010. január 1-jével bevezette a „fedezetlenségi díj” fogalmát. A fedezetlenségi díj az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (a fedezetlenség időtartamára) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, előre meghirdetett tarifa alapján utólagosan megállapított díj.
A jogszabály a Kártalanítási Számla kezelőjét hatalmazza fel és egyúttal kötelezi is a fedezetlenségi díj járműkategóriák szerinti mértékének évenkénti meghatározására és meghirdetésére, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján. A MABISZ-nak, mint a Kártalanítási Számla kezelőjének legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig kell a következő évi, járműkategóriák szerinti fedezetlenségi díjtételeket a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetnie, továbbá ezzel egyidejűleg a honlapján is közzé kell tennie. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
A MABISZ az alábbiakban teszi közzé a fedezetlenségi díjak 2019. évre érvényes tarifáit. A fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, így amennyiben a fedezetlenséggel érintett időszak két naptári évet is érint, eltérő díjak kerülhetnek felszámításra.
A fedezetlenségi díj 2019. évre érvényes mértékei az egyes kategóriákban a következők:
 
Személygépkocsi Ft/nap
0-37 kW 460
38-50 kW 560
51-70 kW 620
71-100 kW 720
101-180 kW 940
181- kW 1030
Motorkerékpár
1-12 kW 80
13-35 kW 130
36-70 kW 240
71- kW 360
Autóbusz
10-19 férőhely 690
20-42 férőhely 1580
43-79 férőhely 1770
80- férőhely 3710
Trolibusz 1850
Tehergépkocsi
0-3500 kg 770
3501-12000 kg 1470
12001- kg 3460
Vontató 3820
Mezőgazdasági vontató 180
Pótkocsik, félpótkocsik
1-750 kg össztömeg 170
751-10000 kg össztömeg 180
10001- kg össztömeg 1280
Lassú jármű 180
Munkagép 180
Segédmotoros kerékpár 0
4 kerekű segédmotoros kerékpár 170
 
A biztosító felszámolása esetén a 2009. évi LXII. törvény 36. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott esetre a felszámolás kezdő időpontjának napjára és az azt követő 60. nap végéig felmerült fedezetlenségi díj 0 Ft/nap.
Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. Lényeges változás 2013. január 1-jétől, hogy ha az Ön szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt, akkor a jogszabályban kötelezően előírt – a megszűnt szerződését kezelő biztosítójához történő – visszakötéskor nemcsak a fedezetlenségi díjat és a türelmi időre járó díjat, hanem a biztosítási időszakra hátralévő teljes díjat is meg kell fizetnie.
A fedezetlenségi díj meg nem fizetése esetén a biztosító ugyanazt az eljárást követi, mint a biztosítási díj meg nem fizetése esetén, azaz a fedezetlenségi díj meg nem fizetése is a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséhez vezet.
A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb az adott járműkategória ugyanekkora időszakra eső „normál” biztosítási díjánál. Ez szándékosan van így, a jogalkotó ezzel is ki akarja kényszeríteni a jogkövető magatartást, a felelősségbiztosítás megkötését. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. 2014. július 1-jétől a biztosító részletfizetési lehetőséget nyújthat, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot.
Azt javasoljuk tehát, hogy mindent kövessenek el azért, hogy esetükben ne álljon elő fedezetlenségi időszak, ezért, ha a befizetési csekk nem érkezik meg, a banki átutalás, inkasszó nem történik meg a fizetési határidőt megelőzően, akkor feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal, illetve bankjukkal és jelezzék a problémát.
Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, önmagában még nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Ha hosszabb ideig nem használják a járművüket és nem akarnak erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, akkor a közlekedési hatóságnál vonassák ki ideiglenesen a járművet a forgalomból, ugyanis csak ez esetben mentesülhetnek a díjfizetés terhe alól erre az időszakra!
 
 
 

 

Minden jog fenntartva © 2013 MKFE Biztosítási Alkusz Kft
Készítette: SK Trend Kft
Verzió:
Utolsó frissítés: 2019.10.03